- Bodor Tanár úr jegyzete -
A vizes területek az új Szabályok szerint a büntető területek kategóriájába tartoznak, akár megjelölve, akár anélkül.
A büntető területek határa jelölhető karókkal vagy vonallal, melyeknek színe kötelezően csak piros vagy sárga lehet. Ezek hiányában a határt képezheti valamilyen jellegzetes környezeti adottság, vagy a terület természetes határa. Ha a különféle jelzések együtt fordulnak elő, akkor közülük mindig csak az egyik érvényes.
(1) Ha a határt csak karók jelzik, akkor a határvonal a karókat összekötő egyenes. (A karók pálya felőli oldalán a talajszinten mérve.)
- Ha a karók vonala nem követi a körülkerített objektum (pl. tó) természetes alakját, akkor a karók vonala az érvényes határ.
(2) Ha a határt vonal (festett csík, lehelyezett szalag, vagy hasonló) jelzi, akkor a vonal a határ. (Maga a vonal a büntető területen belül van.)
- Ha a területen a vonalon kívül karók is vannak, akkor a vonal az erősebb - mindig az jelzi a határt. A karóknak nincs jelző szerepe, de messziről is láthatóan mutatják a büntető terület helyét.
(3) Ha a határt valamilyen jellegzetes környzeti adottság, építmény, terepforma (gát, támfal, dagályzóna, föveny, sivatag) képezi, akkor a Bizottságnak Helyi Szabályban kell meghatároznia, hogy ezeknek mely része a határvonal.
- A területen karóval lehet jelezni a terület helyét és jellegét, azaz hogy a büntető terület sárga vagy piros, de a karók nem jelzik a határvonalát. Nélkülük a területet piros büntető területként kell kezelni.
(4) Felszíni vízfelületek (tó, patak, csatorna, vízesárok) esetén lehet a büntető terület mindenféle jelzés nélkül is. Ekkor a határ a vízfelület természetes határa, amely az a vonal, ahol a talaj lejteni kezd a vízmeder felé. Az ilyen vízfelületet piros büntető területként kell kezelni.
- A természetes határ csak jelzés hiányában vehető figyelembe. Ahol van karó vagy vonal, akkor mindig az érvényes.
Fotó: TurkeyGolf