Tengernyi határ

Deriváljon-e a bíró, ha a vízfelület nincs jelölve


- Bodor Tanár úr jegyzete -


Időnként találhatunk olyan vizet a golfpályán, amely nincs karókkal bünetőterületként megjelölve. Az ilyen tenger, tó, folyó, patak, csatorna, tározó, vizesárok, stb. semmiképpen nem tócsa, mert víznek víz ugyan, de nem ideiglenes. Ott áll már az utolsó jégkorszak óta, és ott szándékozik megvárni a következőt. (Ami az utóbbi időben úgy tűnik, mintha késne.)

A Bizottság feladata és kötelessége a büntetőterületek megjelölése.
(1)  Ez történhet karókkal, felfestett vonallal, vagy mindkettővel. Utóbbi esetben a vonal az érvényes, a karóknak csak információs szerepe van, a terület helyét és jellegét jelzik, távolról is látható módon.
(2) Jelölés helyett megengedett a büntetőterület határaként elfogadni jól felismerhető természetes vagy mesterséges terepalakzatokat is, pl. virágágágyás, partmenti út, védőgát, dagály vonal, és hasonlók - ilyenkor ezeket a Helyi Szabályban definiálni kell.
(3) A pályán lévő állandó jellegű természetes vizek definíció szerint akkor is büntetőterületek, ha semmilyen módon nincsenek megjelölve. Ilyenkor automatikusan pirosaknak tekintendők. Egyébként egy tengerparti pályán a tengert nem kell, nem is szokás körbekarózni. 

A jelöletlen víz határa nem ott van, ahol nyaldossa a partot, hanem ahol a környező terepen a talaj elkezd határozottan lejteni a meder felé. Vagyis nem számít, hogy éppen dagály vagy apály van, esett az eső vagy aszálytól szenvedünk. Ha a labda ilyen vízbe kerül, a büntetőterületre vonatkozó szabály szerint kell játszani. 

Ha van jelölés, akkor kívánatos, hogy lehetőleg egybe essen a természetes vízmederrel. Indokolt esetben lehet ettől eltérni, sőt szokás is főleg a jobb játszhatóság érdekében. Pl. ha éppen a mederhatáron kívül egy nagy bokor van, akkor azt érdemes belevenni a büntetőterületbe, elkerülendő, hogy könnyítés esetén abba kelljen ejteni, vagy elősegítendő, hogy ugyanazzal a könnyítéssel belőle is ki lehessen jönni. Vagy egy folyó gátján a töltés teteje lenne a természetes határ, egy beton víztározó esetén pedig a beton fal, viszont ha a jelölt határ a töltés külső lábánál van, akkor nem kell a labdát a rézsűn ejteni. Jelölt büntetőterületen mindig a jelölt határ az érvényes.

Matematikailag a vízmeder határán a talajgörbét leíró függvénynek inflexiós pontja van. Ami onnan ismerhető fel, hogy:
- Amennyiben a függvény első deriváltja egy adott pontban szélsőértéket vesz fel, akkor abból következik, hogy abban a pontban a második derivált értéke nulla.
- Ha a második derivált f"(x)=0 és a harmadik derivált f"'(x)≠0, akkor x inflexiós pont. Ha az f"'(x) pozitív, akkor a függvénygörbe konkávból konvexbe, ha pedig negatív, akkor konvexből konkávba vált.

Ha kétségeink vannak, akkor ez a megoldás. 🙂 Vagy hívjunk bírót. Aki biztosan nem fog nekünk ott deriválni, viszont dönteni fog.


Fotó: caddie.hu

2022.08.04.

Hozzászólások