Skandináv golf

“...minden hatalmat a golfozók kezébe...”


Nagysikerű, retró cikkek elnevezésű sorozatunk következő darabjaként az 1957-ben alapított Kortárs című irodalmi és kritikai folyóirat 1984. októberi lapszámában, Sütő István (1949-1987) erdélyi (marosvásárhelyi) költő, újságíró tollából megjelent szabadverset tesszük közzé a golfról. A skandináviai golf c. szabadvers a költő első találkozását írja le a vasfüggöny túloldalával, illetve a golf sporttal.



- A Kortárs c. folyóirat 1984. őszi lapszámában megjelent szabadvers -


Skandináviai golf

Életedben nem jártál külföldön s most
golfozni skandináviába repülővel vonattal
hajókomppal svédországba finnországba dániába
norvégiába mintha csak négy városba bukarestbe
kolozsvárra marosvásárhelyre sepsiszentgyörgyre
de golfozni tudsz-e már vagy menet közben tanulod
az utazásnak ezt a feltételét amely mint minden feltétel
olyan ésszerűtlen repülőn hajón
vonaton tanulsz golfozni bár mind a négy
országban golfoznak svédország a
királynő a svéd királynő negyvenötezren golfoznak
svédországban szomorú eső esik otthon áznak a
kitett házak de örebróban vagy jönköpingben 
már nem is tudod egy szélmalom mögött a réten 
pasztellzöld dombok között tevékenykednek a golfozók 
a láthatáron zászlórudak a nemzetközi mérkőzéseken
ide zászlót vonnak föl számodra milyen zászló lobog 
itt lépsz pályára először milyen mezbe öltözöl 
talpig fehérbe mondjuk buretbe mint negyvenhatban 
a külvárosi ficsúrok fejeden micisapka a kést 
ott rejtegeted a kabátujjadban de minek a kés nézd 
a szélmalom négy csupasz karját golf és micisapka 
és donkihót és piros ingben köréd gyűlnek a rendezők 
egy domboldalon három nyírfa fehérben mint te mit 
csinálsz tűzkővel borssal kereskedel ez az utazás 
az egyetlen reményed de nézd ott jönköpingben sárga 
virágok a domboldalon egy tisztáson a nyíresben 
piros kocsi mi lehet mentő tűzoltó svéd gyufa 
svéd gyufát gyújtott a gázszerelő amikor háza 
lángra gyulladt de ott a nyíresben a dombon 
s a szélmalom mögött nyírfából készül a gyufaszál 
pepita micisapkával ezerkilencszáznegyvenhatban 
beugrik ez a domboldal hát persze a kövesdomb 
ott körözöl a rét fölött aztán zuhansz a 
zászlórudak fölnyársalnak milyen zászlónak 
lennél jó de már dániában ébredsz melletted 
sárga zászló leng rajta fekete tizenkettes 
arrébb őzek vagy tíz őz itt csak hétezer 
golfozó vár rád összegyűlnek silkeborgban és 
várnak rád te ott körözöl egy AN2-vel a tömeg 
fölött vajon AN2-re lehet-e géppuskát 
szerelni ez a tömeg nem zúg nem skandál jelszavakat 
ezek a golfozók a nagyvilág golfozói te ott a 
részeges pilóta mellett rangrejtve egy tintaceruza- 
csonkkal jegyzetelsz az őzek felkapják fejüket 
aztán zúg a tömeg esküdet kívánja hogy hozzá 
tartozol szívvel-lélekkel egy tett egy gondolat 
de te kihez tartozol tisztáztad magadban a hétezer 
golfozóhoz csak úgy viheted valamire ha hozzájuk 
tartozol menet közben megtanulsz golfozni 
a távolban golfházak ott őrzik a golftagságikönyveket 
és már finnországban helsingforsban itt már csak 
ezer golfozó vár mind talpig jólöltözötten 
állnak a kockásra nyírt pázsiton ők az élcsapat 
tavak és jelszavak a golftitkár éppen rádió- és tv- 
beszédet tart minden hatalmat a golfozók kezébe 
körül fenyőerdők köztük tavak a fenyőbogarak szemei 
csillognak és már norvégiában a lábak a földnek 
feszülnek a két kar a bottal az égnek aztán ütsz 
ütsz ütsz örökké golfozó maradsz-e 

(Sütő István, 1984.)


Fotó: ScandinavianGolfClub

2020.04.07.

Hozzászólások