Összeolvasás

Hatos...lópikulát...kilences


Sárözi Béla, Tőkés Péter és Sebők Imre klasszikus összeolvasása 🙂  (Fotó: Kállay Tamás)


- Bodor Tanár úr jegyzete -

Arra az általánosan bevett eljárásra gondolok, amikor a játékos és a jegyző ellenőrzés céljából szakaszonként összeolvassa a játékos általuk külön-külön rögzített eredményét. 

A Szabályok ezzel kapcsolatban annyit ír elő, hogy a versenykörben:
(1) A jegyzőnek minden egyes szakasz után egyeztetnie kell a játékossal az adott szakaszon elért ütések számát (beleértve a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket), és a bruttó eredményt rögzítenie kell az eredménykártyán.
(2) A játékosnak számon kell tartania az egyes szakaszokon elért eredményeit. A versenykör végén gondosan ellenőriznie kell a jegyző által feljegyzett szakaszeredményeket, hogy azok megfelelnek-e a ténylegesen megjátszott eredménynek.

A Szabályok nem rendelkezik arról, hogy milyen módszerrel kell végrehajtani az ellenőrzést. Tehát szó sincs összeolvasásról. Ami egyeben azt is jelenti, hogy nem szabálytalan. Az összeolvasás népszerű, mert gyors és kényelmes - de éppen ebben van a hátránya, a tévedés lehetősége. Különösen nemzetközi versenyeken, ahol félreértésekkel is számolni kell.
Ezért nagyon is javasolt, hogy komolyan vegyük a kellő gondosságot, amit a Szabályok amúgy is előír. A szokásos feltételeken (ne engedjünk a sürgetésnek, válasszunk nyugodt környezetet, vegyük elő a szemüveget, üljünk le) kívül fontos a helyes összeolvasási technika.
Nem helyes, hogy mindenki a saját maga által írt adatokat olvassa. Ha már összeolvasunk, akkor fordítva. Mi az eredeti kártyát, azon a jegyző által leírt eredményeket nézzük, míg a mi nyilvántartásunkat a jegyző vagy másik játékos olvassa fel.
Nem véletlen, hogy a szabály következetesen ellenőrzésről (check) beszél. A legbiztosabb az eredménykártya és a mi nyilvántartásunk vizuális összehasonlítása szakaszról szakaszra. Látnunk kell, hogy mi van leírva, és hogy az mennyire olvasható, az esetleges javítások mennyire egyértelműek, mert azt kell aláírásunkkal hitelesítenünk, nem pedig azt, amit hallottunk, és ugyanazt fogja látni az operátor és a Bizottság is.

Én is beleestem ebbe a hibába. A jegyző olvasta a kártyámat, én pedig a saját feljegyzésemet. Stimmelt, (gyakorlatilag látatlanban) aláírtam, leadtam. A díjkiosztás után az eredménylistán láttam, hogy az egyik par4 szakaszon 3 ütést rögzítettek a helyes 5 ütés helyett. Jeleztem a Bizottságnak, elővettük a kártyákat, bizony az enyém elég zűrös volt; a shotgun kezdés miatt három eredményt a jegyző nem a megfelelő szakaszhoz rögzített, amit később javított, de elég rondán, és az ötöst valóban lehetett nézni hármasnak is, ráadásul egyik eredmény sem volt irreális. Ő persze a saját kézírását el tudta olvasni, de ha én olvasom a kártyát, biztosan feltűnt volna.

És ez még a jobbik eset, mert a korrekció a díjazást nem befolyásolta. Évekkel korábban bíróként kerültem szembe egy olyan adatrögzítési hibával, amikor a hármast nyolcasnak nézte az operátor. Így egy par3 szakaszon par helyett par+5 (quintuple??) értéket rögzített. A helyes eredménnyel a játékos a második helyen lett volna, a rosszal viszont a díjak közelében sem. Mivel mindez a díjkiosztás után derült ki, a korrekció a már kiadott díjakat is érintette. Az operátornak nem tűnt fel a 8 ütés, mert új volt a golf világában, és nem ismerte a játékost, nem tudta, hogy ilyen leginkább Sergio García-nak szokott "sikerülni". Jordan Spieth is csak 7-ig "tudott" elmenni.

Megjegyzés:
Az adatrögzítési hiba adminisztrációs hibának számít, amit a Bizottság köteles kijavítani időkorlát nélkül, akár a verseny lezárása, az eredmény kihirdetése, a díjak kiosztása után is. A játékosnak illik olyan formailag is tisztességes eredménykártyát leadnia, amely minimalizálja a tévedés lehetőségét.


Fotó: Kállay Tamás

2021.10.26.

Hozzászólások