- Bodor Tanár úr jegyzete -
A labdakereséssel kapcsolatban egy hozzászólásban érdekes probléma merült fel. Nagyjából idézem:
Érdemes lenne tisztázni magát a keresést, a konkrét tevékenységet, hogy valójában mi számít annak. Miből látszik, hogy valaki keresi, vagy csak megy keresni. Az mindenkinek világos, hogy az elütőterületről való lelépés és a labda irányába való elindulás még nem az. De akkor mi? Méterben nem meghatározható, mégis kell, hogy legyen egy pont, amikor az első szem lehull a képzeletbeli 3 perces homokórán.
A válasz egyben kiváló alkalom arra, hogy kiderüljenek a régi szabály és az új közötti különbségek.
(1) A megindulás pillanata:
- A régi Szabályokban ennek jelentős szerepe volt. Ugyanis ha nem ütöttünk ideiglenes labdát, és elindultunk az eredeti keresésére, akkor már nem lehetett visszamenni mégis ütni egy provit. Ha megtettük, akkor az már nem ideiglenes, hanem új labda volt, és az eredeti játékon kívülre került.
Nem számított minden lépés megindulásnak. Előre mehettünk felvenni a tít, sőt keresgélhettük is. Oda mehettünk a golftáskánkhoz eltenni az ütőt, a golfautóhoz vizet inni, vagy a rekettyésbe ellenkező céllal.
Ami számított, az a ráutaló magatartás. Amikor golftáskával a vállán, vagy a golfkocsit húzva, akár tolva elindult a játékos az ütés irányába. Bevett bírói gyakorlat volt a türelmi zóna. Nem volt számszerű határa sem méterben, sem lépésben, de ha a játékos néhány lépés után visszafordult, azt még elfogadtuk.
- Az új szabályokban nincs ilyen korlát. A keresés megkezdése előtt bármikor üthetünk ideiglenes labdát, ha már megindultunk, bármikor visszafordulhatunk. Sőt, keresés közben is visszamehetünk ideiglenes labdát ütni, ha belefér a megkezdett keresési időbe. A megindulás pillanata tehát a provi szempontjából érdektelen.
Megjegyzés:
- Én a következő elütőt tekintettem volna a határnak, ami után már nincs visszaút. De engem nem kérdeztek, és most már nem is érdekes. Viszont tény, hogy bíróként soha nem kellett alkalmaznom. A játékosoknak vagy időben jutott eszükbe az ideiglenes labda, vagy túl későn, leginkább amikor az eredetit nem találták. Ha pedig ott voltam az ütésnél, akkor figyelmeztettem őket.
(2) A keresés indokolatlanul nem késleltethető:
- A megindulás ma már csak a játék indokolatlan feltartása szempontjából fontos. Amint lehet, el kell indulnunk. Nem húzhatjuk az időt annak reményében, hogy mások megtalálják a labdánkat, mielőtt mi a keresését megkezdenénk.
- Az ideiglenes labda ütése a keresés megkezdése előtt nem számít időhúzásnak. Akkor sem, ha esetleg több provit is kell ütni.
- De ideiglenes labda ütésére visszamenni már (akaratlanul is) okozhatja a játék akadályozását. Különösen nagyobb távolságból. Ez nem tilos és nem is tiltható meg, de számolnunk kell a lassú játék miatti büntetéssel.
(3) A keresés megkezdése:
- Az a végzetes 3 perc akkor indul, amikor vagy a játékos, vagy a segítője odaér a labda vélhető helyéhez. Tehát nem akkor, amikor elindulnak, hanem amikor megérkeznek. Nem mindketten, hanem bármelyikük. És nem oda, ahol a labda van, hanem ahol szerintük lennie kell. És nem akkor, amikor ténylegesen elkezdik a keresést, hanem amikor valamelyikük már odaért. Mindegy, hogy milyen szándékkal.
- Ha ennél korábban mások, a nézők, kísérők, más játékosok már megkezdték a keresést, az nem számít bele a keresési időbe.
- Ha a labdát a játékostól távol találják meg, a játékosnak a labda azonosítására haladéktalanul a helyszínre kell mennie, de ez nem számít be a 3 percbe. Amíg oda nem ér, az óra áll.
- A labda azonosításához a játékos észszerű időt kap, akár a keresési időn túl is. Ha akkor sem sikerül azonosítani, a labdát elveszettnek kell tekinteni, hiába találták meg.
- Ha a játékos eredetileg nem ütött ideiglenes labdát, de a keresés megkezdése után úgy dönt, hogy mégis kellene, akkor megteheti, de a 3 perces keresési idő ilyenkor nem szünetel, ez alatt a homokóra ? tovább ketyeg.
(4) A keresés vége:
- A keresésnek vagy akkor van vége, amikor a labdát 3 percen belül megtalálták, vagy amikor a 3 perc letelt, és a labda még nincs meg.
- A keresés abbahagyása nem jelenti a keresés végét. Ha ezután a labdát még a 3 percen belül megtalálják, akkor azt kell játszani.
Végkövetkeztetés:
- A keresés kezdetét nem az határozza meg, hogy a játékos mikor indult meg a labda vélhető helyének irányába, sem pedig az, hogy a tényleges kereséshez mikor fogott hozzá. Csakis az érkezés időpontja számít. Akkor is, ha a játékos nem kívánja keresni a labdát.
- Vegyük azonban tudomásul, hogy ez az egész műveletsor nem egy holdra-szállással egyenértékű. A műszerezettsége sem olyan. Hol a labda vélhető helye? Ott van már a játékos, vagy még odafelé tart? Mikor ért oda? Mikor telt le a 3 perc? Egyik sem állapítható meg egzakt módon. A játékosok csak arra hagyatkozhatnak, ami ott és akkor a rendelkezésükre áll. Leginkább a legjobb belátásuk szerinti becslésükre. És ha az tisztességes határon belül marad, akkor elfogadhatjuk.
Fotó: InsíghtEgypt