- Véh Balázs VBlogja -
Bár a golfot sokan elsősorban rekreációs tevékenységnek tekintik, tapasztalatom szerint azonban a játékosok többsége számára fontos a saját teljesítmény folyamatos javítása is. Ennek érdekében viszont nagyon nem mindegy, hogy a többnyire igencsak szűkös gyakorlásra szánt időt mivel tölti az ember.
A világ szinte bármely golfpályáján a range hasonló képet mutat. Játékosok tömött sorokban a hosszú elütőn, szellősen a putting green-en és lézengve a chipping területen. Hát igen, Godzilla óta tudjuk, hogy a méret a lényeg és tagadhatatlan, hogy egy jól eltalált drive érzése semmihez sem fogható. Ugyanakkor a score kártyán nincs rubrika arra, hogy milyen szép vagy mennyire hosszú volt egy ütés, csak azok számossága kerül be a krónikákba. És mint tudjuk és tapasztaljuk, egy 250 méteres tee-shot ugyanúgy 1 pont, mint egy 20 centis tap-in putt.
Érdemes hát végig gondolni, hogy miből is tevődik össze egy 18 szakaszos kanyar, hol vannak azok a szituációk, ahol a legjobb eséllyel tudunk javítani. Mindezt az átlagos klub golfozó szempontjából, aki egy szép szombati napon megpróbál bekúszni 90 ütés alá. Az adatokat a sárga elütőről vizsgálom, a többiektől elnézést kérek, egy könnyű fejszámolással mindenki jól becsülheti a sajátját!
A driver legfeljebb 14 alkalommal kerül elő a par 4-es és 5-ös szakaszokon. Minél jobb a játékos, annál ritkábban, de az átlag golfozó azért lássuk be, szinte automatikusan veszi ki a nagykutyát a bag-ből, ha tee-boksz-ot lát. Stratégiailag ez is megkérdőjelezhető, de erről majd egy másik alkalommal. Ez tehát az ütéseink kb. 15%-a.
Ezután a par négyeseken jön a közelítő. Meg kell valljam, rajongok a matematikáért és tántoríthatatlanul hiszek a statisztikai alapú döntéshozatalban, így vettem a fáradságot és kigyűjtöttem a legnépszerűbb hazai pályák (Zalacsány, Pannónia, Tata, Kisoroszi és Udvari) szakaszainak adatait. A négy ütésre kalibrált hazai szakaszok átlagos hossza 334m, tehát ebből könnyen levezethető, hogy az átlagos golfozó a második ütését egy vassal üti. Kicsit szofisztikáltabban 40%-ban egy közepes vassal, 30%-ban pedig egy rövid vassal, a többi extrém esetben pedig wedge-dzsel vagy egy hosszabb ütővel.
Nézzük a par hármasokat, ezek átlagos hossza 152 méter. Részletesebben a rövid szakaszokon kb. 40-40%-ban kezdünk közepes vagy hosszú vassal az elütőről, ritkán rövidebbel és mindössze 15%-ban hosszabb ütővel.
A par ötösökön a klub golfozó másodikra szinte mindig távolságot csökkent, ha nincs valami dog leg vagy egyéb akadály, akkor jöhetnek a wood-ok és a hybrid-ek. Ezt követően pedig többnyire egy rövid vas vagy inkább wedge.
Mindezeket összegezve a klasszikus bogey player az ütéseinek alig 40%-át követi el olyan szerszámmal, amit a hosszú elütőn lehet gyakorolni. 60%-át pedig olyan ütővel végzi, amit a chipping és a putting green-en. Mindebből triviális a következtetés, a rövid játék javítása sokkal látványosabban jelentkezik az eredményben, mint a hosszú játéké az átlagos amatőr játékos esetében!
Nem tagadom, a kezdők nem tudják elkerülni a golyószóró jellegű, nagy ismétlésszámú drilleket a range-en a mozdulatok memorizálása érdekében. De ahogy megjelenünk a versenypályán és elkezdjük számolni az ütéseinket, a minőségi edzés jelentősége folyamatosan nő. Semmi értelme a pályán használttól teljesen eltérő karakterisztikájú range labdákkal számolatlanul szórni a gyakorló területet.
Aki azonban a HCP-jét szeretné javítani, az jobban teszi, ha mesterlövésznek áll, és egyrészt kitapasztalja, hogy a versenyen használt labdájával mekkora távolságokat üt, másrészt a gyakorlás során minden egyes labdát úgy játszik meg, mintha a pályán történne. Pre-shot rutin, beállás, lendítés, visszacsatolás. Mindez az edzésidő arányos, legfeljebb 40%-ában.
A további időben pedig irány a rövid gyakorló. Ha a mostani átlagosan 3-5 alkalommal elért green-t az amatőr golfozó sok-sok gyakorlással feltornázza 6-7-re a vasai vagy a hosszú ütői javításával, már nyert egy-két ütést. Ha viszont a mostani 10%-os chip and putt, vagy másnéven scramble vagy up-and-down mutatóját tornázza fel mondjuk 30% fölé, azzal már 5-6 ütést nyer! Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a mostani 3-4 alkalommal becsúszó 3 putt helyett mondjuk csak néhány ilyen lesz a lecsökkent gurítási távolságok miatt és ráadásul ezeket kompenzálja majd jó pár egy putt, akkor bizony igen közel a 80 alatti score, nemhogy a 90!
Jó - és okos - gyakorlást Nektek!
Forrás: GolfDigest
Fotó: GettyImages