A vízkarók esete

Akár kihúzhatóak, akár nem


- Bodor Tanár úr jegyzete -

A büntetőterületeket jelző piros vagy sárga karók időnként útban lehetnek, ha a labda olyan közel van hozzájuk, hogy zavarják a beállást, vagy magát az ütést. Ezeket a karókat a hagyományok alapján egyszerűen vízkaróknak nevezzük.

Az általános szabályok szerint:
A vízkarók (mesterséges) zavaró tárgyak, amelyek szabály szerint nem tekintendők rögzítettnek. Tehát mozdítható akadályok, és mint ilyenek, a pályán büntetés nélkül bárhol eltávolíthatók. A vízkarókat tehát kihúzhatjuk (hacsak nincsenek lebetonozva), akár az ütésünket zavarják, akár a játékirányunkat. Ha a karó kihúzásával a labdát véletlenül elmozdítjuk, nincs büntetés, de a labdát vissza kell tenni. Teljesen mindegy, hogy a labdánk a büntetőterületen belül, vagy azon kívül van. Azonban az ütés után a karót vissza illik tennünk.

Egyes helyi szabályok szerint:
Az egyébként mozdítható akadályok indokolt esetben helyi szabállyal mozdíthatatlan akadálynak minősíthetők. Noha ennek alkalmazása a vízkarókra nem indokolt, mégis előfordulhatnak olyan helyi szabályok, amelyek megteszik. Az ilyen vízkarókat nem szabad kihúzni, és egyáltalán nem mindegy, hogy a labdánk hol fekszik.
/a/ Ha büntetőterületen kívül van, akkor szabad ejtést kapunk a legközelebbi könnyítési ponttól egy ütőhosszon belül, nem közelebb a lyukhoz - de csak akkor, ha a karó a beállásunkat, lendítésünket, ütésünket zavarja. Ha csak a játékirányt, akkor nem.
/b/ Ha a labda a büntetőterületen belül van, akkor nincs szabad ejtés. A labdát vagy onnan játsszuk meg, ahol fekszik, vagy a büntetőterületről kihozhatjuk, 1 büntetőütésért könnyítést igénybe véve a büntetőterületre vonatkozó lehetőségek szerint.

Verseny előtt feltétlenül tájékozódjunk a vízkarók státuszáról. Ha hibázunk, mérhetetlenül bonyolult helyzetbe kerülünk, amiből gyakorlatilag aligha tudunk büntetés nélkül kijönni.
Ez az a horror, amit jó lenne mindenképpen elkerülni: (Csak erős idegzetűek olvashatják!) 🙂

(1) Ha kihúzzuk a mozdíthatatlannak minősített vízkarót, akkor a labda környezetét javítottuk, amiért 2 büntető ütést kapunk. Ha a labdát így ütjük meg, az ütés érvényes. A büntetés alól mentesülünk, ha még az ütés előtt a karót visszatesszük, majd a labdát így játsszuk meg, vagy ha van könnyítési lehetőség, akkor azzal élünk - a büntetőterületről kihozva 1 büntetőütésért, azon kívül büntetés nélkül.

(2) Ha a mozdítható vízkaró mellett szabad ejtést veszünk igénybe, akkor a játékban lévő labda szabálytalan felvétele miatt 1 büntetőütést kapunk, és a labdát vissza kell tennünk. Ezután a karót kihúzhatjuk, és a labdát szabályosan megjátszhatjuk az eredeti helyéről. Ha viszont a szabálytalanul ejtett labdát a rossz helyen megütjük, 2 büntető ütést kapunk, de a büntetések nem összegeződnek, tehát ezt az első helyett is kapjuk. Ha a labdánk eredetileg a büntetőterületen belül volt, akkor 1 büntetőütésért kihozhatjuk a területről, a vonatkozó könnyítési lehetőségek igénybe vételével. Ha ezt tesszük, a labda felvételéért nincs büntetés. Ha a labdát a büntetőterületről a szabad ejtés szabályai szerint hozzuk ki, akkor nem a megfelelő szabályt alkalmaztuk, amit korrigálhatunk a büntetőterületről érvényes könnyítéssel, mielőtt a labdát megütnénk. De ha megjátsszuk, akkor idegen helyről játszottunk, amiért 2 büntetőütést kapunk, és az ütés érvényes. Kivéve, ha a szabad ejtést olyan helyen végeztük el, amely egyben a büntetőterületről érvényes valamelyik könnyítésnek is megfelel, mert akkor önhibánkon kívül szabályosan játszottunk, és csak a könnyítésért járó 1 büntetőütéssel kell számolnunk.


Fotó: Pinterest

2020.02.25.

Hozzászólások