- Bodor Tanár úr jegyzete -
Definíció szerint javítási területnek számít a pályakarbantartók által elszállításra felhalmozott anyag, akkor is, ha nincs akként megjelölve. Viszont nem számít annak a lenyírt fű, és egyéb, szándékosan a pályán hagyott anyag.
De miből tudjuk eldönteni, hogy egy kupac melyik kategóriába tartozik? Ilyenkor ki kell faggatnunk a pályamestert a szándékairól?
Hát, ez is egy megoldás. De fennáll még továbbá a gondolatolvasás lehetősége. Ha ebben nem vagyunk túl erősek, végső esetben hívjunk bírót – aki, mint a Versenybizottság felhatalmazott képviselője, javítás alatt állónak minősítheti a kérdéses területet. Ezután a felelősség már a bíróé – téves döntése esetén sem kapunk büntetést, ha a könnyítést egyébként szabályosan hajtottuk végre.
Általában azért mégsem kell eddig eljutnunk. A legfontosabb ismérv a szándékosság. Ha a lekaszált fű gondosan szénakazalba van gyűjtve, a levágott faágak egymásra rakva, akkor nagy valószínűséggel nem a szél hordta oda azokat, hanem emberi kéz szándékosan tette, és pont oda, ahol vannak, nyilvánvalóan azt is szándékosan. Mivel ezek a golfpályának nem rendeltetés-szerű tartozékai, jogosan feltételezzük, hogy valamikor bizonyosan el akarják szállítani.
Az igazán vitatható helyzet valójában kevés. A szabály kifejezetten nem mondja ki, de a pályamester kulcsszerepe egyértelműen arra utal, hogy itt a pálya karbantartása során használt, illetve keletkezett anyagokról van szó. Ilyenből pedig nincs nagy választék: homok, sóder, termőföld, trágya, tőzeg, fakéreg, fű, falevél, gally, faág, fatörzs, és hasonlók. Ezekről többnyire nagyon jól eldönthető, hogy szándékosan vannak-e ott, ahol vannak, vagyis javítási területnek számíthatók.
Gond általában a pályán felejtett, vagy hanyagságból kiszóródott, otthagyott anyagokkal van. Például a megtelt fűgyűjtőből kihullott fűkupacok, vagy a bokrok aljába ürített fűgyűjtő. Ezek nem minősülnek automatikusan javítási területnek, mivel nem az elszállítás szándékával kerültek oda, ahol vannak. Ezeket kénytelenek vagyunk laza természetes anyagként kezelni.
A két helyzet nem egyenértékű. Ha a labdánk például egy szénakupac alatt van:
/a/ Ha a széna elszállításra vár, akkor a kupac javítási terület, és a labdát a legközelebbi teljes könnyítés pontjától kimért könnyítési területről játszhatjuk meg. Sőt, a tűt a szénakazalban, (bocs!) a labdát meg sem kell találnunk, ha biztos, hogy a kupacban van.
/b/ Ha a szénát nem akarják elszállítani, akkor a kupac laza természetes anyag, és a labdát onnan kell megjátszanunk, ahol fekszik. A szénát lebonthatjuk róla, de ha eközben a labda elmozdul, vissza kell tennünk, és kapunk 1 büntetőt.
Fotó: Twitter