- Bodor Tanár úr jegyzete -
Hevesi Erzsébet, dr. Szlávy Béláné (Budapest, 1898. december 13. – Budapest, 1984. január 2.) apja Hevesi Ödön, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatója, nagybátyja Hevesi András író. Első férje Gyurkovich Béla golfozó, második férje dr. Szlávy Béla ügyvéd, golfozó, sportvezető, szakíró.
A magyar golfsport legeredményesebb versenyzője.
15 éves volt, amikor 1913-ban a Magyar Golf Club játékosaként megnyerte első golfversenyét.
1921-ben az első magyar női golfbajnok, pályafutása során összesen 19 magyar (nemzeti) bajnoki címet szerzett. 1922-ben férfiakat megelőzve nyerte a nyílt bajnokságot. 9-szer nyerte el a magyar nyílt (nemzetközi) női bajnok címet, 3-szor pedig páros bajnokságot nyert.
Európai versenyeken számos külföldi nagydíj győztese. Ötször nyerte meg az osztrák, négyszer a csehszlovák bajnokságot.
1926-ban megnyerte a Pless kupát, majd a német bajnokságot, amivel a legerősebb európai bajnokságnak tartott versenyen lett győztes. Abban az évben Európában az első, a világon az ötödik volt a ranglistán.
Bajnoki eredményei:
1941. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok
1940. - magyar női bajnok
1939. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok
1938. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok
1937. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok, cseh bajnok
1936. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok, osztrák bajnok
1935. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok, cseh bajnok
1933. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok, cseh bajnok
1932. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok, cseh bajnok
1931. - magyar női bajnok, nyílt női bajnok
1929. - magyar női bajnok, osztrák bajnok
1928. - magyar női bajnok, osztrák bajnok
1927. - magyar női bajnok, osztrák bajnok
1926. - magyar női bajnok, osztrák bajnok, német bajnok
1925. - magyar női bajnok
1924. - magyar női bajnok
1923. - magyar női bajnok
1922. - magyar női bajnok, nyílt bajnok férfiak előtt
1921. - magyar női bajnok
Mindezt tette olyan történelmi időszakban, amely a magyar golfnak nem kedvezett. Aktív pályafutásába (1913-1950) beleesett két világháború, amikor a bajnokságok, sőt a versenyek is részben szüneteltek. Békeidőben is korlátozottak voltak a külföldi (angliai, tengerentúli) szereplés lehetőségei.
A háború után pedig a golf nem kívánatos sport lett, a Magyar Golf Club felfüggesztését (1950) követően még előfordultak nem hivatalos versenyek, de a golfélet 1952-ben megszűnt, a sport hivatalosan 39 évig szünetelt.
Rövid közjátékként 1967-ben a Vörös Csillag Szálló (volt Golf Szálló) kertjében idegenforgalmi céllal létrehoztak két green-t és három elütőt. A par 3-as pályát Hevesi Erzsébet tervezte, és három évig ellátta felügyeletét.
A magyar golf csak 1979-ben kezdett éledezni, Hevesi Erzsébet ekkor már 81 éves volt. Az önálló szövetség megalakulását (1989), és a háború utáni első magyar (férfi) bajnokság megrendezését (1990) már nem érhette meg.
Ezeket az eredményeket 21 év alatt érte el. Felnőtt női kategóriában a magyar bajnoki díjak 95%-át (1 kivételével), a nyílt bajnoki díjak 82%-át (2 kivételével) megnyerte. Szeniorként soha nem játszhatott. A Magyar Golf Club 1949-ben a magyar golfsport abszolút bajnokának nevezte ki. Pedig akkor nem is sejthették, hogy 75 év múlva sem lesz senki, aki a teljesítményét akár megközelítette volna.
Szlávy Tibor "100 éves a magyar golf" műve, a Magyar Életrajzi Lexikon, és az MGSZ "Akikre büszkék vagyunk" rovata alapján.