- Bodor Tanár úr jegyzete -
Sem az éghajlati viszonyok, sem a karbantartási lehetőségek, sem a gazdasági környezet nem támogatja, hogy hibátlan golfpályán játsszunk. Ezt egyébként az alkotmány sem biztosítja alanyi jogon.
Bele kell tehát törődnünk, hogy a pályán vannak sérült részek, kopott, kiégett fű, állati lábnyomok, pocsolyák, keréknyomok, dágványok, vízmosások, pályagéppel okozott sérülések, fagyökerek, útmaradványok, elhomokosodott területek, és hasonlók.
Kérdés, hogyan játsszunk, ha a labdánk egy ilyen helyre kerül?
(1) A konzervatív megoldás: Követjük az 1. szabályt - "Játszd meg a pályát úgy, ahogy találod, és játszd meg a labdát onnan, ahol fekszik! A játék során játssz a Szabályok és a játék szellemisége szerint!"
Végül is a golf arról szól, hogy ki tudja az adott (pálya és időjárási) körülményekből a legjobb eredményt kihozni. A hibák nem jelentenek előnyt vagy hátrányt, mindenkinek ugyanúgy ott vannak. Nem kell oda ütni.
(2) A Szabályok bizonyos hibák esetén könnyítési lehetőséget biztosítanak. Például ideiglenes vízből (tócsa) szabad ejtésünk lehet (16.1).
(3) Más pályahibákból könnyítési lehetőséget adhatnak a helyi szabályok. Például szellőztető lyukak, fagyökerek, patanyomok, gombák, stb. esetén. A helyi szabály meghatározhatja, hogy milyen könnyítéssel élhetünk, és hogy az egész pályán vagy annak csak meghatározott részén. Amiről nem rendelkezik helyi szabály, arról nincs könnyítés.
(4) A végső megoldás: A Bizottság felújítás alatt álló területnek (GUR) minősítheti a sérült részeket. Ezekből a 16.1 szerint lehet könnyítést igénybe venni.
A GUR területeket karókkal vagy (gyakrabban) körülfestéssel jelzik. Erről érdemes néhány szót ejteni.
A GUR területek felfestése a verseny előtti (gyakorló) napon történik, és a bíró feladata. Általában soha nem az összes hibát fessük körül, jellemzően leginkább azokat, amelyek számottevően zavarhatják a játékot, irreálissá tehetik az eredményeket.
/a/ Elsősorban felfestjük a greeneken azokat a hibákat, amelyeken a labda nem gurul át zavartalanul. (Ennek teszteléséhez hordunk magunkkal egy labdát.) A fű színének eltérő jellege önmagában nem indokolja a felfestést.
Felfestjük továbbá a greenek közelében, 30-50 méteren belüli hibákat, ahonnan gurítás vagy csippelés várható. Továbbá a fairway-ken az első (illetve par5-ös szakaszokon a második) ütések becsapódási körzetében lévő sérüléseket, amelyek a következő ütéseket befolyásolhatják.
/b/ Jellemzően nem festjük fel a rough-ban lévő pályahibákat, egyebütt pedig azokat, amelyek olyan területeken vannak, ahol játék rendesen nem folyik, legfeljebb csak esetenként, ritkán.
Különleges helyzete van az ütések nyomán keletkező sérüléseknek, az ütésnyomoknak (divot). Ezeket nem festjük körül, mert a Szabályok szerint nem számítanak rendellenes pályaviszonynak, hanem a játék szokásos velejárói, a pálya szerves részei ugyanúgy, mint a kisebb dombok, természetes mélyedések. Ezekből tehát játszani kell (vagy a labdát játszhatatlannak minősíthetjük).
/c/ Minden felfestés csak a verseny napjára érvényes. A festéket utána az eső lemossa. De száraz időjárás esetén a fennmaradó halvány festékcsíkok érvénytelenek. (Idővel ugyanis a sérülések maguktól meggyógyulhatnak, illetve a pályakarbantartás megszüntetheti őket, de a festéket nem.) Versenyen tehát mindig a friss felfestés szerint kell eljárnunk. A régi szerint akkor sem, ha a sérülés még fennáll - ez esetben azonban kérhetünk egyedi bírói döntést.
Fotó: Yahoo